Hiába megy a nagy népszerűsítés, a nagy imádat valahogy sosem voltam Valentin-nap függő,inkább az Anti-Valentinosok pártján állok. Őszinte leszek tényleg azért, mert még soha semmi jó nem történt velem február 14.én. Sőt mondhatni az összes rossz arra a napra korlátozodott. Január elejétől jó volt minden és végül február 14.-ig tönkrement még az is, ami túl jó volt a létezéshez...
Idén úgy döntöttem nem lesz szomorú csütörtököm, hanem még ha elfeledkezni nem is tudok erről a napról, másra korlátozom figyelmem és talán így könnyebb lesz "túlélni" a csütörtököt !
Tegnap valahogy úgy éreztem magam, mint ez a macska a képen. Mindenhonnan jöttek az idézetek, a képek, kiért ki mit tesz, hova mennek vacsorázni, mit esznek, ki mit vesz fel, gyertyafény itt ott amott, szerelem a levegőben mindenhol. A másik véglet pedig mikor posztolják a szomorú, önsajnáló idézéteket, egyedülálló vagyok, vodka lesz a valentinom( nem rossz ötlet amugy) szintű képeket. Ez volt az, amit én is el akartam kerülni, hiszen még ha elhinni nehéz is, pasi nélkül is van élet, néha talán egyszerűbb is, mint velük...!
És tudod mit? Ez volt az első olyan Valentin-napom, amikor határozottan tudtam azt, mi kellene, ahhoz, hogy jó történjen és még így is, hogy nem kaphattam meg, így is boldog voltam, mert tudtam, hogyha nem lenne ez a frány távolság: itt lenne, velem. :)
Azért így utóirat gyanánt: Boldog Valentin-napot mindenkinek! :)
xx
D.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése