2013. október 3., csütörtök

79 ~ Boldogság apró szeletei

Szép jó estét annak, aki még esetlegesen olvasgat itt! :)

'Kisebb' kihagyás után újra itt vagyok egy őszi estén és újra írok. :) Egyenlőre még nem mondom, hogy teljes mértékben visszatértem, mert eléggé elvagyok havazódva mostanság, de igyekszem rendszeresíteni a posztokat újra. Gondolkoztam, hogy abbahagyjam és letöröljek mindent, amit eddig írtam, de hiányozna éppen úgy, mint akkor, mikor elkezdtem írni ezt ismét. Szóval maradok és folytatom...
Amíg nem írtam fotóztam be továbbra is, úgyhogy tesztek jönnek sorjában. Hamarosan kicsit mesélek a nyári munkahelyemről, úgy érzem attól függetlenül, hogy már nem dolgozok ott írhatok róla picit. :)
Aztán folytatva a sort időnként tervezek megosztani egy-két receptet. Nem vagyok nagy konyhaművész, de időnként szeretek sütni a konyhában. Kizárólagosan sütni. A főzést meghagyom anyának, viszont a tortasütés iránti szenvedély most eléggé elragadott. Aki követ instagramon, az már láthatta miket kreálok, de ha esetleg nem, akkor itt egy kis ízelítő... :)

Hétvégén remélhetőleg ( ha az időjárás engedi ) hozok egy outfit posztot, amit egyik kedvenc helyemen egy csodaszép tó partján fotózunk holnap reggel, valamint készülök egy recepttel is. Ez a bizonyos sütemény az egyik kedvencem és mondhatom specialitásom, mert már rengetegszer készítettem és idővel egyre jobb és jobb lett.
Az outfitben a nyaram egyik kedvenc darabját, a maxiszoknyát láthatjátok majd és nagyon bízom benne, hogy az időjárás kegyes lesz és engedi, hogy fotózzunk.
A receptről elöljáróban annyit, hogy a citrom az alapanyag hozzá, rettentő egyszerű, rövid idő alatt elkészül, hihetetlen gyorsan elfogy és nagyon, de nagyon finom!


Ami júliusban lerombolódott azt újraépítettem és most úgy látom egyenesbe jött minden. Boldog vagyok teljes mértékben és annyira tökéletes minden. Hihetetlen, hogy milyen apró dolgoknak is lehet örülni. Örömmel tölt el, ha végre olyan Oreos Milkát sikerül választani, amiben több a keksz. Örülök, ha a barátomnál tanulhatom a sejtosztódás rejtelmeit. Örülök, ha a Rába-parton ülünk a barátaimmal és nem csinálunk semmit. Vagy ha a szalagavató perceit tervezzük és a ballagási ruhákat nézegetjük. Vagy ha egyszerűen ülök a buszon a kedvenc számom hallgatva. Vagy ha angol órán eszembe jut, hogy a legnagyobb álmomért küzdök és hiába nehéz, hiába kemény, meg kell csinálnom. Vagy ha triplacsokis kekszet majszolva örülünk együtt az ötös matek dogának. Vagy amikor megkapom életem első biológia ötösét. Vagy ha a könyvtárban van szabad szék, ha korán végzek a suliban, ha a Grace Klinika újabb részét nézhetem vagy ha egyszerűen csak élhetem az életem, határok nélkül, szabadon...

Ez minden mára, de jelentkezem hamarosan!
xx
D.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése